Erős téma ez most, de szeretnék róla beszélni. 2020 március 20.-a van, péntek. Legalábbis azt hiszem, hogy péntek van, mert az elmúlt napok erősen összefolytak. 

Olyan mértékben megszaporodtak az utóbbi időben az "önző felvásárlók lepték el a boltokat" és ehhez hasonló cikkek, hogy muszáj elmondanom a történetet az én szemszögemből. Igen, kvázi felvásárlói nézőpontból. 

Igaz, először jó lett volna tisztázni, hogy mit jelent felvásárlónak, vagy felhalmozónak lenni. Néhányszor elhangzott szakértők szájából, hogy akkor tartozik valaki ebbe a kategóriába, ha nem háztartási mennyiségben vásárol. (Akkor mi? Ipari? Annyi pénze kinek van?)

Na mindegy, tehát tegyük fel, hogy körülbelül 2-3 heti élelmiszer mennyiség nem háztartási mérce, így ez alapján önként besorolom magam az önző felvásárló kategóriába. 
Most pedig nézzük át józan paraszti ésszel és általános iskolai matematikával (vagy inkább logikával), hogy mennyire is voltam én önző. 

Amikor még nem volt regisztrált koronavírusos beteg Magyarországon, de Európában máshol már igen, akkor vásárlásaim alkalmával mindig tettem egy-egy plusz dolgot a kosárba. Többnyire ekkor még ez egy zacskó rizst, majd egy következő vásárláskor egy zacskó tésztát jelentett. Ez inkább olyan biztos ami biztos jellegű cselekmény volt részemről. 

Igazán akkor lettem "önző" amikor hazánkban is megjelentek az első megbetegedések. Ha láttam húst, megvettem többet. Mondjuk a hús éppen akkoriban kezdett szinte mindenhol hiánycikk lenni, amerre csak jártam, úgyhogy sokat kellett vadászni ahhoz, hogy önző lehessek. Ha láttam valahol tésztát, ismét nem egy-kettő került a kosárba.

Nem részletezem, ,de nagyságrendileg azt sikerült elérni, hogy amikor még csekély esélye volt annak, hogy boltokban mászkálva megfertőződjek betáraztam nagyjából két maximum három hétre elegendő élelmiszert. Oké, toalettpapírt is vettem, de abból csak két zacskót így ezzel biztosan nem kerülhettem volna az egymás haját tépő vásárlók plakátjára. 

Ugyanebben az időszakban más felvásárlók is hasonlóan cselekedtek, na jó, tényleg volt akinek két bevásárlókocsi sem volt elég, hozzájuk képest én már kispályásnak számítottam. Az ő nevükben nem beszélhetek, de a magam részéről egyetlen egyszerű képlettel elmondom miért nem érzem úgy hogy rosszat tettem. Fontos, így meg is ismétlem, hogy akkor még csak egy-egy (hivatalosan is) fertőzött volt Magyarországon.

Kevés fertőzőtt  + nagy tömeg a boltban akik felvásárolnak mindent és így legalább 2-3 hét tartalékuk lesz = amikor már sok a fertőzött és veszélyes kimenni nekünk nem kell menni

Tehát, amikor már sokkal rizikósabb utcára,még inkább zárt térbe (boltba) menni talán üresebbek a boltok, mert mi már nem megyünk! Tehát mivel kevesebben vannak a boltban most így kevesebb a fertőződés esélye azok számára akiknek még be kell vásárolni - és azóta bizonyára az árukészletet is feltöltötték.

Itt azért két dolgot feltétlenül meg kell jegyeznem! Nem tudom, hogy valóban kevesebben vásárolnak-e ennek hatására, mert én nem megyek ki egy hete - leszámítva azt amikor két napja leugrottam kenyérért. A másik fontos hozzáfűznivalóm pedig az, hogy ez az én elgondolásom és külön(c)véleményem, tehát semmi sem garantálja, hogy a többi felvásárló is hasonló indíttatásból cselekedett. 

Másodlagos megjegyzés pedig, hogy amikor valakit önző felvásárlónak nevez arra a legtöbb ember nem gondol, hogy az sem mindegy, hány fő részére történik a vásárlás. Egyébként pedig édesanyámék a panelban nem tartanak fagyasztóládát a nappaliban, úgyhogy kénytelen leszek kimenni minden tartalék ellenére is vásárolni. Ja, a mosópor és öblítő is fogytán idehaza...de ez már más téma.

Ölelés! Vigyázzon magára mindenki!