Én szerencsés vagyok ezt előre leszögezem. Van elegendő mennyiségű eszköz ahhoz, hogy mindkét gyerek részt vehessen a digitiális oktatásban. A munkám megengedi, hogy otthonról dolgozzak - az más kérdés, hogy milyen hatékonysággal.
Adott két gyerek. Egyik korábban másik később kel, igyekszünk nem elhúzni az alvást, mégiscsak iskola van vagy mi a szösz. Jön a lecke, egyelőre az osztály zárt csoportjába a legnagyobb közösségi média felületen. Az egyiknek. A másiknak a Teams alkalmazásban.
Már csütörtök van, szinte azt sem tudom, kinek melyik lecke van már kész és melyiket kell még csinálni. És odáig még el sem jutottunk, hogy beküldjük.
- Éhes vagyok, kérek szépen reggelit. Mogyorókrémes kenyeret!
- Nincs mogyorókrém, elfogyott. Vajas jó lesz?
- Jobb lenne inkább májkrémes....
Elindul a kutakodás a spájznak kinevezett konyhaszekrényben, hátha van májkrém. Ez idő alatt már vagy ötször hallottam a hangot a laptopom felől amely azt jelzi, hogy emailt kaptam. Érzem magamon a feszültséget. Közben csörög a telefon, ügyfél hív. A legjobbkor!
Jön a "halkítsd le a tévét és öltözz fel míg elintézem a telefont". Gondolom míg elintézem a hívást egy fél, de talán egy egész adag mosást is be tudok pakolni, mert a szennyes ruha kupac kezdi átvenni az uralmat a fürdőszoba felett. Szép tervek, de nem fog menni, be kell lépnem a laptopra, hogy segíteni tudjak az ügyfélnek.
Jó ég, a májkrémes kenyér...Azt ki keni meg? Fejvesztve rohanok a konyhába, kenek egyet, vissza a laptophoz. Majd ez a kör még kétszer. Hurrá, a gyerek eszik végre. Az egyik.
Pittyeg a fészbuk, újabb adag lecke jött. És még két email.
Hogy lett hirtelen 9 óra? Az előbb még csak reggel 7 volt. Mosógép félig bepakolva, azt hiszem egy darabig úgy is marad. Mit fogunk ebédelni? Rohanás a konyhába, nem férek el, sok a mosatlan és esküszöm osztódással szaporodik. A másik gyerek még nem evett. Mindjárt kezdődik az órája, de még pizsamában. Nem éhes még. Máskor emiatt mérges lennék és szorgos "muszáj enni nem lesz erőd" kísérte tukmálásba kezdenék, de most fellélegzek. Időt nyertem, végül is kakaót legalább ivott.
Bocsánat, mennem kell, újabb emailek jöttek és csörög a telefonom. Pszt! A lányomnak már órája van!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
